2017-08-22 Szekeres Ferenc 8Comment

Most tényleg örülni kellene egy teljesen nyelvfüggetlen játék magyar kiadásának? Tényleg erre kell a befektetések, energiák nagy részét mozgósítania egy kiadónak? Tényleg van értelme egy évekkel ezelőtt megjelent játékot lokalizálni?

Igen, igen és igen…

/FIGYELEM! Jelenlegi bejegyzésem NEM a fordítások menetéről, minőségéről szól, hanem a nyelvfüggő és nyelvfüggetlen játékok kiadását érintő főbb szempontokról. Én magam is a hibátlan (vagy legalább azt megközelítő) munkát tartom elfogadhatónak, és rendkívül bosszant, amikor a magyar (vagy angol, német, stb.) kiadásokban hibák maradnak. Lehet, hogy majd erről is írok, és bár összefügg a 2 téma, fontos, hogy most nem konkrétan a fordításokról lesz szó. Ezt érdemes szem előtt tartani az olvasás, kommentelés során. 🙂

Ja, és még valami… Hosszú lesz… Én szóltam. ;)/

Először is tisztázzunk valamit. Tegyük fel, hogy valaki megvesz egy játékot a boltban, szépen hazaviszi, kibontja, és játszani szeretne vele. Ennek igen fontos eleme a szabálytanulás, ami akár tetszik, akár nem, nyelvfüggő folyamat. És, lássuk be, egy ilyen fajta használati utasítás értelmezése sok embernek még az anyanyelvén is nehezen megy.

Ja, de várjunk, még távolabbról kellett volna kezdenem… Tegyük fel, hogy egy játékboltban nézelődve egy család felfedezi magának a társasjátékos részleget. Kézbe veszik, megnézik a dobozokat…Hoppá, de jópofán néz ki, milyen játék lehet ez? Ohh, sajnos nem ír rajta semmit magyarul…

Szóval a nyelvfüggőséget lehet ám innen is indítani.

Persze az öntudatos gémernek van erre válasza: “nyugodtan vedd meg angolul, németül, franciául, nincs benne szöveg úgysem, facebook csoportokban, ketaklubon, bgg-n meg fent van a magyar szabály. Jójó, nem minden szabály felrakását engedélyezik a kiadók, így egy-egy személytől privátban, esetleg zárt csoportokban kell beszerezni, de ez nem lehet probléma…”

Öhm…

Remélem, hogy azért a hithű játékosok is, ha egy picit belegondolnak, belátják, hogy a fenti ajánlások sántítanak, és amikor egy amúgy a hobbiban nem nyakig benne lévő embert próbálunk a fent említett helyekre elnavigálni, az egy igen körülményes és legkevésbé sem elegáns megoldás. Szóval foghegyről odaköpött válasznak megteszi egy “dehát fent van a szabály a neten”, azért attól hogy valaki vesz egy társasjátékot, nem feltétlenül szeretne még eldugott oldalakon kutakodni magyar szabályok után, amik olykor nem feltétlenül szépen szerkesztettek (néha gyakorlatilag csak szöveg van példák és magyarázó képek nélkül), nem mindig jók a megfogalmazások, és néha a fordítások sem pontosak (igen, tudom, hogy a hivatalos fordítások sem mindig hibamentesek). Ráadásul, ha az ember nem a képernyőt szeretné bámulni, akkor ki is kellene nyomtatni azt a szabályt… Szóval ki lehet indulni abból, hogy a szabálykönyv, ami a dobozban van, igazából nem is kell, nem része a játéknak, de ez így ebben a formában semmiféleképpen sem igaz.

Ha azt szeretnénk, hogy valaki felfedezze, megérezze ennek a csodálatos hobbinak a szépségeit, nem várhatunk tőle kiindulási helyzetben akkora elkötelezettséget, amivel a fenti megoldásokat ajánlók több évnyi fanatizmussággal a hátuk mögött rendelkeznek.

Született erre egy minimum felemásnak nevezhető megoldás, amikor az idegen nyelvű kiadványhoz kapunk egy magyar “szabálykönyvet”. Ez gyakran egy össze-vissza hajtogatott A4-es papírra nyomtatott valami, amit egyáltalán nem érzek jó megoldásnak. Kapásból, ha valamit újonnan veszek, nem szeretném, ha a csomagolása sérült lenne. Konkrét élményem, hogy pont a felvágott résznél, ahol becsúsztatták a magyar nyelvű papirost, a sok pakolgatás következtében már kopott volt a doboz. Mindezt azért, hogy egy cetli bekerüljön. Ez nem lokalizálás, és legfeljebb olyan rétegnek lehet elfogadható megoldás, aki már jobban belemerült a társasjátékozásba, és már magáénak vallja a “nyelvfüggetlen játék nem kell magyarul” hitvallást. (Azért meg kell jegyezni, hogy itt is vannak fokozatok, és a fekete-fehér rágumizott, bevágott szinttől a valóban nyomdai, rendesen szerkesztett szabálykönyvig terjed a skála.)

Félreértés ne essék, én is tagja voltam ennek a “csak nyelvfüggetlent ne” szektának egy ideig. Felhúzott, hogy de miéééééért a Patchwork jelenik meg magyarul, amikor abban aztán tényleg egy szó sincs, és még a magyar címe is pecsvörk… Aztán az évek során szerencsére tisztult a kép, és a kezdeti önző szemléletmód némileg árnyaltabb lett.

Aki kimondottan társasjátékos szakboltban vásárol, annak talán nem szempont, hogy egy társasjáték milyen széles körben elérhető itthon. Berendeltem, megjött, megvettem, kit érdekel a többi… Aztán persze csak szembesül az ember azzal, hogy valami egyszerűen nem kapható itthon… Megrendeltem, várok-várok, de semmi… Jöhetnek a német, francia, brit online boltok, csoportos rendelések, amerikai konténerek, ebay, BGG marketplace, stb. Nyilván minden átlagos háztartásban megszokott rutin az ilyesmi. 😉

Márpedig a lokalizálásnak az is egy nagy hozománya, hogy a játék egészen egyszerűen kapható. Kapható, és nem csak a szakboltokban, így tehát jó eséllyel azok is hozzáférhetnek, akik nem bújják folyton a különböző hírcsatornákat az új megjelenések után kutakodva. Sőt, a plázákban található “általános” játékboltokba is beszivárognak az általunk annyira kedvelt modernebb társasjátékok, és ez csak azért lehetséges, mert magyar megjelenést kaptak. Meghökkentő, de egyben fantasztikus élmény volt itt a helyi plázában lévő játékboltba besétálva (csak buborékfújót akartam venni Boglárkának) végignézni a társasjátékos polcokon… Tele volt jobbnál jobb játékkal, ami azt jelenti, hogy egy ide betévedő gyanútlan család is jó eséllyel juthat igazán remek társashoz.

Legyünk teljességgel jóhiszeműek, és mondjuk azt, hogy egy magyar kiadónak az a célja, hogy a társasjátékos kultúrát terjessze. Ha itt megállnánk, az nagyon szép tündérmese lenne, de biztosan mindenki magától is kitalálja, ehhez bizony pénz kell. Nem kevés. Sőt, némileg nyereséges működés sem árt, mert biztosan felemelő érzés lenne néhány játékot missziós célzattal kiadni, de ha utána csődeljárás következik, az már kevésbé.

Nem úgy működik ez a kiadósdi, hogy a nagyfőnök gondol egyet és azt mondja, “oké, adjuk ki ezt meg azt”, és akkor az ennyi, mehet gond nélkül. A magyar kiadók többnyire nem egy-egy játékot adnak ki az adott külföldi kiadóktól, hanem azokat a kiadókat képviselniük kell. Márpedig a képviselet nem úgy működik, hogy én eldöntöm, nyelvfüggő vagy nyelvfüggetlen játék jelenjen-e meg. Az együttműködés hol komolyabban, hol lazábban, de szabályozott, a külföldi kiadó azt várja el, hogy őt, mint “márkát” képviselje az itthoni, nem pedig azt, hogy pl. egy kiemelt játékát jelentesse meg. Ez egy hosszú távú stratégia része, amelyben működőképes rendszert kell kiépíteni egy szélesebb körű termékportfólióval. Ezekben a kérdésekben nem feltétlenül a magyar kiadó dönt, így az a sokat hangoztatott vád, hogy “Tyű, ez nyelvfüggetlen? Szuper, akkor ezzel semmi munka nem lesz, adjuk ki!”, egyszerűen nem igaz.

Szerintem sokan abba sem gondolnak bele, hogy még ha teljesen szabadon is lehetne dönteni, hogy nyelvfüggetlen, vagy nyelvfüggő játék jelenjen-e meg, akkor is a célközönség létszáma fontosabb tényező, mint az, hogy mennyi munkával jár a fordítás elkészítése. Azaz tegyük félre egy kicsit a fenti naiv hozzáállást, és kezeljük reálisabban a dolgot: a kiadó egy cég, ami profitra törekszik.

Aki azt hiszi, hogy kizárólag az itthoni kiadó munkakedvén múlik, hogy csak szabályt akar-e fordítani, vagy egy olyan játékot, ami sok szöveget tartalmaz, az valószínűleg nincs tisztában a nagyon magas nyomdai kötségkülönbségekkel. Ha egy kiadó nemzetközi “print runt” hirdet meg, és többtízezres példányszámot gyártanak, akkor abba csatlakozva SOKKAL olcsóbbra jön ki egy-egy példány. A nyelvfüggő elemek nagy mértékben emelik az árat, ráadásul ami itthon soknak számít (1000-3000db), az kinti mércével kis példányszámnak. A kis példányszámú gyártás pedig egészen egyszerűen drágábbra jön ki 1 konkrét játékra lebontva. Persze rendelhetne a magyar kiadó rögtön 5000-et is, úgy alacsonyabb lenne a darabár, csak félő, hogy a szállítmány nagy része a nyakán marad. És ilyenkor nem csak az a probléma, hogy nem sikerül eleget eladni, hanem azt még tárolni is kell valahol, ami további költségeket jelent.

Azt a tényezőt is könnyű figyelmen kívül hagyni, hogy az, hogy engem nem érdekel egy megjelenés (mert már 5 éve megvan, amúgy is nyelvfüggetlen, stb.), nem jelenti azt, hogy a közösség és a kultúra terjedésének szempontjából nem fontos. És persze fordítva is igaz. Az, hogy én valamit megvennék (végre egy igazi nyelvfüggő gémer játék jelenik meg magyarul), egyáltalán nem jelenti, hogy sok embert érdekel az, és el fog kelni belőle annyi, amennyi ahhoz kell, hogy legalább nullán legyen egy-egy kiadás. Márpedig itt olyan cégekről beszélünk, akiknek fontos a profit, és lehet, hogy néha beleugranak egy rizikósabb kiadásba (szűkebb rétegnek szóló játék, magasabb gyártási költségekkel, ezáltal magas polcárral), de ennek finanszírozásához meg kellenek azok a “felesleges” játékok, amelyek komolyabb bevételt produkálnak.

Ahhoz, hogy ez a hobbi szélesebb körben elterjedjen, elsősorban nem arra van szükség, hogy egy maroknyi igazán elszánt, tapasztalt játékost érintő (akár nyelvfüggő, akár nyelvfüggetlen) játék jelenjenek meg magyarul. Ráadásul ezek az emberek amúgy is angolul veszik meg azokat a játékokat, amik érdeklik őket, szóval lássuk be, nem nagyon csábító egy kiadónak néhányszáz ember érdekeit figyelembe venni, akik amúgy sem elkötelezett magyar változat vásárlók, sőt büszkén hangoztatják, hogy nem szeretik (pl. a hangulat, a nyelvhasználat miatt) a lokalizált kiadásokat, vagy csak nem bíznak bennük (ami egyelőre olykor valóban jogos).

Ugyanakkor… Ha a társasjátékos kultúra széleskörű népszerűsítésének  eredményeképpen (nem kizárólag, de nyelvfüggetlen játékok segítségével is) kialakul egy olyan réteg, ami már nagyobb létszámú, és igényli az összetettebb, esetlegesen nyelvfüggő játékokat, ráadásul még hajlandó is a magyar kiadást megvenni, akkor bizony ezek is elszaporodhatnak….

Senkit sem szeretnék semmiről meggyőzni, nem is szeretnék senkit sem megvédeni, mert tényleg vannak hibák (néha kimondottan nagyok), tényleg sok szempontból jobban, hatékonyabban, szakmaiabban is működhetne a dolog mind a fordítás, mind a kommunikáció, mind pedig az együttműködés terén. Ettől függetlenül néha nem árt, ha kicsit másra is gondolunk, nem csak arra, hogy nekünk egy adott játékból van-e szükségünk magyar kiadásra, illetve, hogy a kiadó nyilván csak a kevesebb meló miatt dönt egy-egy játék kiadása mellett (azt, hogy egy nyelvfüggetlen játék esetén kevesebb a hibázási lehetőség, természetesen nem vitatom).

Ha csak valamennyire hajlandóak vagyunk objektíven szemlélni a dolgokat, azt be kell látni, hogy a magyar kiadások mennyisége, minősége jellemzi az ország társasjátékos “fejlettségét”. Ezt pedig fel kell építeni. Kell, hogy legyenek fokozatok, kell, hogy legyen választék egy adott kategórián belül. Nem lehet, hogy a Carcassonne meg a Korokon át között semmi sincs. Nem lehet, hogy amennyiben egy család, társaság sokat játszott a Kakaóval, és valami újat akarnak kipróbálni, a Mars terraformálása legyen a következő lehetőség. 

Szóval én úgy gondolom, hogy igen, szívből kell örülni MINDEN magyar megjelenésnek, és e tekintetben nem kell különbséget tenni nyelvfüggő és nyelvfüggetlen között. Sőt, még olyankor is örülni kell, ha egy kiadás minket teljességgel hidegen hagy, mert lehet, hogy pont egy ilyen új megjelenés vonz be olyan embereket, akik által fejlődik az itthoni társasjátékos kultúra, és emiatt olyan játékok jelenhetnek meg magyarul a jövőben, amiről most csak álmodozunk. Érdemes néha kicsit visszatekinteni, és megvizsgálni, hogy jobb-e jelenleg a helyzet, mint 1-2-5-10 évvel ezelőtt? Én csak az elmúlt 3 évről tudok nyilatkozni, mert ezt követtem intenzív figyelemmel, de hihetetlen számban megszaporodtak a magyar kiadások (az utóbbi 1-2 évben). Nem, nem csak a családi, nyelvfüggetlen kategóriában. Ha valaki hithű gémerként a Bibliára (más néven www.boardgamegeek.com) hivatkozik, és mondjuk a TOP100 játékot fontos tényezőként kezeli, láthatja, hogy annak közel a harmada megjelent (vagy hamarosan megjelenik) magyarul. Szerintem nem rossz. Úgyhogy hajrá magyar kiadások (nyelvfüggők és nyelvfüggetlenek egyaránt)! 😉

  • The Norwegian

    Hö… nekem is megvolt a “mi lesz a következő? A sakk magyar változata??” korszak. 🙂 De már elmúlt. 🙂
    Egyébként erre nincs valamilyen szabályzás? Úgy általában bármilyen terméket (sütő, tv, robotgép) magyar használati nélkül nem lehet árulni. Vagy rosszul tudom?
    A másik: nagyon tudnék örülni valamilyen átfogó megjelenési listának, mert nem egyszer fordult elő, hogy egy játékot a magyar megjelenés előtt néhány héttel vettem meg. Tudom, egy-két blogon írnak egy-két magyar forgalmazó tervezett megjelenéseiről, ennek ellenére sikerült belefutnom a fent leírt problémába.
    És végül: hiányolom a kiegészítőket. Pl. a Tokió Királyának már két magyar verziója van kint, de kieg egy sincs.

    • Szekeres Ferenc

      Hali!

      Köszi, hogy írtál. 🙂

      Igen, ez érdekes, mert én is úgy tudtam, hogy kötelező mellékelni magyar használati utasítást a termékekhez, de biztosan van valamiféle felmentés ez alól, pl. hogy csak a műszaki cikkekre vonatkozik ez, vagy ilyesmi. Azért azt sajnálnám, ha a különböző LCG-ket senki sem árulhatná, mert nincs hozzá magyar használati. 😀 Ezekre pedig úgysincs semmi esély magyarul, szóval még a realitásoktól kicsit elrugaszkodva sem érdemes ilyenre számítani.

      Én úgy látom, hogy most a kiadók kicsit kapcsoltak ezzel kapcsolatban. 1-2 évvel ezelőtt tényleg botrány volt, hogy gyakorlatilag akkor tudtunk egy-egy új kiadásról, amikor már a polcokon volt. Most már jó esetben hónapokkal előre bejelentik. Én elsősorban a kiadók saját honlapján nézem, mert sokszor előrendelés is van, abból látszik, hogy mi várható, vagy hír formájában van valami kis szösszenet a megjelenésekről. Átfogó megjelenéslistáról én nem tudok. A külső (tehát nem kiadónkénti) listáknál mindig az a probléma, hogy csak akkor működik, ha valami lelkes emberke folyamatosan naprakészen tartja.

      A kiegészítők témája sajnos elég egyszerű kérdés. Mivel többnyire minimum 1000db-os rendelést lehet leadni egy-egy játékra, kiegészítőre, így addig, amíg nem fogy elegendő alapjáték, addig nem is lehet kiegészítőre számítani. Kb. úgy érdemes számolni, hogy amennyiben elmegy X példány az alapjátékból, akkor ahhoz képest 30% fog elkelni a kiegészítőből, mert azt már tényleg csak az igazán elszántak vásárolják. Szóval alapjátékból el kell adni 3000-et, hogy mondjuk be merjen vállalni egy kiadó 1000db kiegészítőt. De én optimista vagyok ezzel kapcsolatban is… Lesznek kiegek tutira. 😉

  • Viktor Andan Bonta

    Üdv!

    Jó a cikk, én is nagyon támogatom a magyar megjelenéseket. Nemrég indítottam egy társasjáték klubot, ahol szintén sokat számít az, hogy magyar nyelvű legyen a játék minden része! Nem mindenki beszél idegen nyelvet, és sokkal egyszerűbb egy magyar kiadást a kezébe adni a klubban.
    Viszont van egy érdekes észrevételem. Hónapok óta keresem mindenütt az Évszakok társasjátékot. Mivel ráadásul erősen nyelvfüggő is, így fontos lenne a magyar kiadás. De sajnos már elviekben nem adják ki újra a magyar verziót. Az egyik facebook csoportban meg is erősítettek, hogy esélytelen a játák magyar megjelenése újra. Talán a Dominion is ilyen (szerencsére abból van egy magyar példány) nem lesz belőle újra magyar kiadás.
    Ez vajon miért van? Nem volt elég sikeres a játék? Nem fogyna el belőle az a bizonyos 1000 db sem?

    • Szekeres Ferenc

      Szia!

      Köszi, jó, hogy írtál. 🙂

      Sok sikert kívánok a társasjáték klubhoz, ezek sokat segítenek a hobbi terjedésében.
      Több dolgon múlhat, hogy miért nem jelenik meg egy játék újra (nem csak magyarul, van olyan, hogy angolul sem jelenik meg egy játék újra, és a Seasons esetében is ez sok-sok évig így volt).
      Az egyik az, hogy pl. a külföldi cég nem is foglalkozik más nyelvű kiadással. Tehát még csak lehetősége sincs a magyar kiadónak az újranyomásra.
      A másik az, hogy a sok-sok új kiadás mellett már nem nagyon foglalkoznak régiekkel. Pl. Dominionból időközben angolul megjelent a 2nd edition, szóval abból már első kiadás biztosan nem lesz.
      A harmadik az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy mondjuk egy új 1000db-os nyomást könnyedén el lehet majd adni. Attól, hogy az adás-vételi csatornákon fel-felbukkan az igény, hogy vennének az emberek magyar példányt, még nem jelenti azt, hogy ebből elkel annyi, amennyiért megérné bevállalni a bejegyzésben említett magasabb gyártási költségeket.
      Persze, amikor azt látjuk, hogy sokkal drágábban el lehet adni egy-egy példányt csak azért mert nem kapható, úgy gondoljuk, hogy basszus, mekkora lehetőség lenne ez a kiadónak egy újranyomás esetén. De valószínűleg csalóka ez a kép.
      És biztosan még ezen kívül is lehet számos szempont, pl. szerződésekkel kapcsolatos dolgok.

  • disqus_hPG0RCAP6K

    Üdv!

    Szerintem nyelvfüggetlen jatekoknal böven eleg lenne a dobozon egy internetes hivatkozas (QR-kod), ahol le lehetne tölteni többfele nyelvü szabalykönyvet, es akar lehetne bemutato video is (szinten több nyelven). Igy a nyomdai költseg nulla lenne, eleg lenne csak forditani (ill. videot csinalni), es a honlapot igazgatni. A videot raadasul meg a boltban gyorsan megnezhetne a vevöjelölt, es igy sokkal könnyebb lenne dönteni. Szerintem ez az okostelefonok es a mobilinternet koraban az emberek 90%-nak megfelelne.
    Nyelvüggö jatekokkal mar mas a helyzet, ott nyilvan komoly nyomdai költsegek vannak, plane jo minösegü, nagydobozos jatekoknal (meg persze a forditasi költseg is joval nagyobb a nagysagrendekkel több szöveg miatt). Magyarorszag egyszerüen tul kicsi piac, tul keves penzzel, a kiadok erthetöen nem akarnak kockaztatni, es csak olyat adnak ki, ami tuti siker. Ezt viszont csak akkor lehet tudni, ha mas piacon bizonyitott a jatek, addigre viszont a magyar rajongok egy resze biztos beszerezte az idegennyelvü peldanyt (Ezert kell nekem fejvakargatva olvasni a nemet/angol nyelvü kartyakat, meg szabalykönyveket :)). Retegjatekonal ugyan ez a negyzeten… Ugyhogy nagyon kell örülni barmilyen magyar nyelvü megjelenesnek, es nem nyavajogni miatta (kinek nem inge…)!

    z

    • Hali!

      Jó, hogy leírtad ezeket.

      Igen, neked valószínűleg elég lenne, de hidd el, hogy a családok többsége számára nem lenne elég. Most az tényleg csak zárójeles megjegyzés, de a QR kód amúgy sem lett egy elterjedt és jól használható valami, szóval ez a része, biztosan nem működik igazán jól, nem gondolom, hogy a dobozt nézegetve egyszer csak előkapnák az emberek a mobiljukat és videókat nézegetnének. Tovább megyek, ez még nekem sem felelne meg, biztosan nem gondolnám számomra jó megoldásnak.

      A külföldi kiadványokat nem szerzi be a magyar társasjátékosok többsége, hanem azok, akik ebben már igazán elmélyedtek. A bejegyzésben igyekeztem hangsúlyozni, hogy ez a réteg magából kiindulva gondolja feleslegesnek évekkel későbbi magyar kiadások megjelenését. Hidd el, nem az. 🙂

      Tudom, hogy könnyű feleslegesnek érezni egy csomó játékmegjelenést, de összességében nem az, és globálisan fontosak a mindenféle megjelenések, mert megfelelő hátteret biztosíthatnak egy-egy komolyabbnak. 🙂

  • Pingback: Hive (videóval) - d3meeples()

  • Pingback: Istanbul (videóval) - d3meeples()