2018-01-02 Szekeres Ferenc 0Comment

Elolvastam a tavalyi évértékelőmet (ami 2016-ról szólt), és egy dologra volt jó, hogy 2017-ről inkább ne írjak ilyet. 🙂 Szóval a felesleges köröket elhagyva, vágjunk is bele, 2018 is jó lesz! 😉

Nem nagyon szoktam titkot csinálni belőle, hogy két kedvencem van a magyar játéktervezők között, Szőllősi Péter az egyik. Számos játékot kiadott már, de a mostani szerintem a Gyümi óta a legjobb.

Mutatom:

/A felvétel elkészítéséhez a játékot a Vagabund kiadó bocsátotta a rendelkezésemre./

Nem tudom, hogy videó, illetve pusztán szabályrendszer alapján mennyire érezhető, hogy milyen szinten szórakoztató a Viking turisták. Bevittem a suliba, játszottunk, és utána egyenesen követelték a gyerekek az újabb partit (12 évesekről van szó).

Elsőre talán szokatlan, hogy kicsit fordított módon nem fix akciólehetőségek közül válogat az ember, hanem először meg kell állapítani, hogy a kézben tartott lapok alapján vannak-e kötelezettségeink, de nagyon gyorsan bele lehet rázódni. Nagyon jó taktikázási lehetőségek vannak benne, és elég nagy fordulatok várhatók. De ezekre is fel lehet készülni, azaz pl. lehet tudni, hogy amennyiben nagyon jól áll az előtted lévő sorozat, akkor azt bizony valaki el fogja cseréltetni veled, vagy legalább eldobat pár lapot a tetejéről…:)

Nagyon hangulatos családi móka, amiben egyáltalán nem idegesítő az egymással történő kibabrálás. Rengeteg játékban zavar az olyan jellegű kiszúrás, ami ellen nehéz védekezni, és nagyon elrontja az addig elérteket, de itt ezt nem érzem. Igen, itt is keresztbe teszünk a másiknak, de az akciókártyák ügyes időzítésével gyakorlatilag pont visszafele sülhet egy-egy mozdulat. Muszáj figyelni a többieket, és egyszerűen valamennyire egyensúlyban kell tartani mindenkit, mert kb. úgy vagyunk mi is biztonságban. 🙂

Tényleg nagyon élvezetes a játékmenet, egyszerűen garantált a szórakozás… Igen, 1-15-ig számozott káryákkal. 😉

TETSZIK

+ Egyértelmű, könnyen tanulható szabályok.

+ Rövid játékidő.

+ Hangulat.

SEMLEGES

* Bevallom, nekem a korábbi Vagabund kártyajátékok grafikai koncepciója hiányzik. Nincs ezzel sem baj, de szerintem nem annyira karakteres. Ettől függetlenül viccesek a rajzok, abszolút elérik, hogy az ember ne csak a számokat nézze meg a kártyákon, hanem az illusztrációkat is.

NEM TETSZIK

– Hmmmmm, nagyon gondolkodom, de a saját részemről nincs mit írnom ide. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján mindig van 1-2 ember, aki a szerencsére panaszkodik. Nos, vannak olyan szakaszok a játékban, amikor azt érezheti az ember, hogy “beragadt”, “bajban van”, és főleg a kevésbé tapasztalt játékosok az akciókártyák nem megfelelő időzítésével úgy gondolhatják, ebből nehéz kimászni. Egy kártyajátékról beszélünk, amiben véletlenszerűen kapjuk a kezdőkezünket… Nyilván van benne szerencse, de mint a legtöbb esetben, szerintem itt is kisebb a szerencse szerepe, mint ami elsőre tűnik. De amúgy is egyszerű a helyzet, ezt kaptad, hozd ki belőle a legtöbbet! 😛