2018-01-18 Szekeres Ferenc 1Comment

Nagyon érdekes jelenség figyelhető meg számos esetben, miszerint az alapjáték sikerét meglovagolva folyamatosan jönnek a kockajáték, kártyajáték, junior, duel változatok. Nekem nincs különösebben ellenérzésem ezzel a tendenciával, de az tény, hogy néhány esetben kicsit nehezen érthető a koncepció, főleg akkor, amikor az új változat nagyon hasonlít az eredetire. Szerencsére az Istanbul kockajáték esetében ez nem így van.

Mutatom:

/A felvétel elkészítéséhez a játékot a Piatnik bocsátotta a rendelkezésemre./

Aki ismeri az alapjátékot, annak nyilvánvaló, hogy gyakorlatilag nem sok köze a két játéknak egymáshoz, legalábbis működésileg. A körítés persze rokon. Valahogy nekem ez ebben a formában teljesen elfogadható, mármint, hogy egy új játékot összekapcsolnak egy amúgy sikeressel, úgy meg főleg rendben van, hogy ez a kockaváltozat igazán jól sikerült.

Gyors, pörgős móka ez, amiben kicsit felépítjük magunkat a mecsetlapkák segítségével, aztán megpróbáljuk minél jobban felhasználni az erőforrásainkat. Nagyon tetszik a kártyák nagy részének interaktivitása, azaz valamiféle csökkentett jutalmat mindenki kap a kártyát választón kívül is. Bár kicsit hosszúnak tűnik a segédlet, annyira egyértelműek és könnyen átláthatóak a lehetőségek, hogy semmi sem fogja megakasztani a játékmenetet. Aki szereti a könnyed, de mégis számos döntési helyzetet kínáló kockamókákat, annak érdemes próbát tennie az Istanbul kockajátékkal.

TETSZIK

+ A megjelenés, kivitelezés. Bár adott volt, továbbra is tetszik, szerintem szép, ízléses, minőségi.

+ A mechanikai felépítés garantálja a gyors játékmenetet, ugyanis alapjáraton csak egyszer dobunk a kockával, és kész. Ez felgyorsítja a játékot a kockapókerszerű “még kétszer újradobhatsz” helyzetekhez képes, hiszen ott sokszor minden egyes dobás után teljesen újra kell gondolni, hogy mit is csináljunk, és dobjunk-e tovább.

SEMLEGES

* A dobozméret kicsit bosszantó… Bár talán határeset. Az igaz, hogy végül is bőven van benne játékelem, de így is kb. a doboz harmadát tölti meg. Persze van a játéktábla, amit így nem kell hajtogatni… Hmm, ezt még talán el tudom fogadni. 🙂

NEM TETSZIK

– Ejjj, az ilyen könnyed, gyors mókákba nehéz belekötni. Szerintem ez jóval tartalmasabb, mint a hasonló játékok többsége, de még így is egyértelműen családi és/vagy filler kategória. Legfeljebb az tud nagyot csalódni benne, aki teljesen mást vár tőle. Szerintem hangulatos, kellemes, szóval nem tudom mit írhatnék ide… Hogy van benne szerencse? 😛 Na jó, eszembe jutott valami… A sárga kockaoldal nem sikerült túl jól, nehezen kivehető, hogy mi van rajta, nem ideális árnyalat.